Van úgy, amikor az alkotó ember, csak magának készít valami szépet, kimondottan kedvtelésből, azért, hogy alkalomadtán gyönyörködhessen benne...Nos ez a munkám ilyen, "csak úgy magamnak". Kicsit megkésett mikulási-, megelőlegezett karácsonyi ajándék,Tőlem-Nekem....
Nagyon szeretem a telet, kimondottan ezt az adventi időszakot, amiben most vagyunk, olyan meghitt, csendes, gondolkodásra, mérlegelésre készteti az embert. Ilyenkor elcsendesedek, sokat olvasok, imádkozok, s keresem a helyes utat...Várom az imáimra a válaszokat, amelyek ha hiszitek, ha nem, előbb-utóbb megérkeznek, csak figyelni kell az apró jeleket...
Különösen nagy kedvenc ebben az időszakban ez a nagy, kövér, piros ruhás Télapó, amely gyermekkorom világát idézi. Misztikus történetek lengik körbe, amelyeket szintén nagyon kedvelek. Noha felnőttként már jól tudom, hogy ő csak egy, a gyermekek képzeletében élő figura, de nagy meserajongóként kimondottan szeretem a róla szóló meséket...Tegnap csomót mulattam magamban, mert vásároltam 2 karácsonyi konyhakendőt, amelyen Télapó álldigál egyedül egy csomó ajándékkal körberakva. Ám "az" a Télapó nem "ez" a Télapó, mert egy sovány, szikár alakként van ábrázolva:))/ ukrán gyártmány/. S mindannyian jól tudjuk, hogy a jóságos, öreg , piros ruhás, Nagyszakállú, bizony elég nehezen fér be a kéményen....:)) Szóval ez a gondolat ihlette ezt a képet, amelyet gipszformába is öntöttem....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése